Klúg Péter
1876-1970





  Klúg Péter 1876. március 8-án született Lovrinban. Alapfokú iskoláit Lovrinban és Szegeden végezte, majd a Dévai Állami Tanítóképzőben szerzett oklevelet.
  A gyógypedagógia számos ágát érintő tanfolyamot végzett, szakvizsgákat tett (dadogók és hebegők oktatása, siketnémák oktatása, vakok és hülyék oktatása, a kézügyesség tantárgy oktatása területén.) 1895-től elemi iskolákban tanított Hertelendyfalván, Gyertyámoson, Temesvárott, majd 1898-tól a Siketnémák Budapesti Állami Iskolájában 1901-ig. Ekkor nevezték ki a Siketnémák és Vakok Államilag segélyezett Szegedi Intézete élére, mint igazgató-tanárt.
  Nemcsak az iskola építését kísérte figyelemmel már az alapok lerakásától kezdve, de az intézmény vezetői közül az igazgatói székben is leghosszabb időt töltött. Helyi és országos viszonylatban jelentős személyiség volt. A város elsősorban a Siketnémák és Vakok Államilag Segélyezett Szegedi Intézetének megszervezését, megépítésének koordinálását és 28 éven keresztül történő elkormányzását köszönheti neki. A siketnéma ügyet ismertető és terjesztő cikkeket írt a Szegedi Naplóba és a Szegedi Híradóba. 


Előadásokat tartott a Szegedi Katolikus Tanítóképzőben a gyógypedagógia ágairól. A Szegedi Jótékony Egyesület választmányi tagja, a Szegedi Gyermektanulmányi Fiókkör megalapítója és ügyvezetője volt. Szerepet játszott a Vakok Intézete és az Állami Kisegítőiskola létrejöttében. Az országos köz-és tudományos életben is aktívan részt vett. A Gyógypedagógiai Szemle című szaklap munkatársa volt, publikált a Magyar Nemzetben. A Pallas Nagy Lexikona köteteiben írt szakcikkeket, Révai Nagy Lexikonának volt belső munkatársa. 

  Több országos egyesületben szerepelt aktív tagként:   

- Szeretet Egyesület, 

- Vakokat Gyámolító Országos Egyesület 

- Fehér Kereszt Országos Egyesület
- Siketnéma Intézeti Tanárok Országos Egyesülete

1925-től igazgatói munkájával párhuzamosan ellátta a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szakfelügyelői teendőit is, majd e funkciójában 1929-ben Budapestre helyezték.
Országos szakfelügyelőként is számos érdem fűződik nevéhez. Ebben a korszakban emelkedett a gyógypedagógiai intézetek száma 34-ről 52-re. Elkészült az intézmények egységes szervezeti szabályzata, sor került a tantervek revíziójára, az új tantervek megalkotására. Ezekben az években lett erőteljesebb a gyakorlati irányú nevelés, szaporodtak a tankönyvek. A Beszédhibák Javítására Szolgáló Állami Intézet újjászervezése, az Állami Tanácsadó és Pályaválasztási Iroda létrehozása, az intézeti felvételhez kapcsolódó orvosi, illetve pedagógiai vizsgálatok átalakítása az új tudományos eredmények tükrében szintén Klúg Péter munkájának eredménye.
 A siketek oktatásügyében legnagyobb érdeme, hogy segítségével válhatott valóra a Bárczi-féle osztályok megszervezése. Később kormányfőtanácsos volt nyugdíjba vonulásáig, 1939-ig.

Schreiner Ferenc nyugállományba vonulásakor ezt írta róla: „Végtelenül szerette a gyógypedagógia területét. Amit a gyermek termelt, azt becsülte, amit a gyermek hozott, azt kedvesnek találta. A szenvedő gyermekért eljárt helyben és vidéken és megmentésükre irányult minden tevékenysége. … Tanított, írt, előadásokat tartott, végezte az ügykezelést, járta a külföldet, küzdött sokszor a lehetetlennel….”

Klúg Péter nevét méltatlanul feledte a helyi társadalom, és a szakma annak ellenére, hogy a gyógypedagógia ügyét teljes odaadással, lankadatlan kitartással szolgálta, mind a szegedi intézet mintaszerűvé fejlesztésében, mind országos szakfelügyelőként az országos intézményhálózat bővítésében, modernizálásában. Hagyatékának, munkásságának teljes értékű feldolgozása az intézmény jövőbeni feladatainak egyike. Ez alkalomból az intézmény felvette az alapító nevét is.





 

Elérhetőség: Szeged, Bécsi krt. 38.