Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből kapja meg friss információinkat Intézményünk életéről!

Belépés



Korai fejlesztés



A kapcsolatteremtés kezdeti lépései


Az újszülöttkori neonatális hallásszűrésről (UNHS):

1993 Washingtonban alakult bizottság, mely a csecsemőkori hallásszűrés elkötelezettje. Célja: a gyermekek hallásvizsgálata a születést követő napokban. A szűrővizsgálatok minőségének javulása, ugyanis ilyen módon csökken a hibásan visszahívottak száma A második vizsgálaton megjelenő családok számának növelése a diagnózis felállítása és a gyermek hallókészülékes ellátása a gyermek 4 hónapos koráig a fejlesztés megkezdése a gyermek 6 hónapos koráig


A szűrések problémái:

A szűrések problémái mindenhol megegyeznek.
Az újszülött osztályok többségén továbbra is kizárólag – kérdéses megbízhatóságú – szubjektív vizsgálatokat végeznek, ugyanis az újszülött osztályon nincs megfelelő objektív vizsgálatra alkalmas eszköz. Az ápolók többsége nem ismeri és nem képzett a korai hallásvizsgálat gyakorlatában. Amennyiben végeznek objektív (TOAE, szűrő BERA) vizsgálatokat, a gyakorlatlanság miatt túl sok gyermeket szűrnek ki. Visszahívásra javasolnak egy gyermeket, de nem jelenik meg a második vizsgálaton. A gyermeket diagnózisra javasolják, de nem jelenik meg (elmennek másik orvoshoz, tagadás, elfogadási problémák, csodadoktorok) A gyermek hallássérülését diagnosztizálják, hallókészülékét megkapja, viszont csak később veszik fel egy korai fejlesztő programba. Ennek oka, hogy a szülőhöz nem minden esetben jut el az információ, hogy gyermeke fejlesztésre jogosult.


Hazai pozitívumok:

Több szülészeten folyik már OAE szűrés.
Az anyák döntő többsége kórházban szül. könnyen elérhető a gyermek, a szűrés szempontjából.
Átlag 4-5 napos kórházi tartózkodás.
Van egy szakorvosi gárda, amely dolgozik az UNHS hazai megvalósításán.
A korszerű korai tanácsadás/fejlesztés eljárásait mind több gyógypedagógus alkalmazza.


Iskolánk korai fejlesztettjei:

Korai fejlesztésről – szigorúan véve – az óvodába lépést megelőző időszakban beszélünk.
Bács- Kiskun megyében (Kecskeméten) született gyermekek a kórházi tartózkodás ideje alatt Tranziens Otoakusztikus Emissziós vizsgálaton esnek át. Ha a vizsgálatot nem végzik el, vagy valamelyik oldalon nem felel meg az eredmény, visszarendelik kontroll vizsgálatra. Amennyiben hallókészülékkel látnak el gyermeket, egy rövid pedagógiai vélemény kíséretében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítom őket. Ily módon akár már a gyermekek 7-9 hónapos korukban részesülhetnek szakirányú gyógypedagógiai ellátásban.
Az iskolánk jó kapcsolatot ápol a HVOSZRB-al, akik számos esetben telefonon és a szakértői vélemény megküldésével is tájékoztatnak minket a rendszerbe bekerülő gyermekekről. Ily módon lerövidül az az idő, amíg a szülő magára marad kérdéseivel, kételyeivel.


Az UNHS hosszútávú céljai:

A jó hallókészülékes ellátás –bár nagyon fontos – önmagában még nem elegendő. Fontos a korai gondozás mielőbbi elindítása is. E kettő összefonódásával érhetők el az újszülöttkori neonatális hallásszűrés céljai, amely ponton már szorosan összekapcsolódik az orvoslás és a gyógypedagógia. A célok a következők: Az életkornak megfelelő nyelvi és iskolai teljesítmények Az érzések és gondolatok kifejezésének készsége Jussanak hozzá a gyermekek a környezetük által biztosított információkhoz és tudáshoz Önbizalom és megfelelő szociális-emocionális fejlődés.


A tanácsadásról:

Tanácsadás: Mi változik meg? Amikor a csecsemők szüleivel közlik a diagnosztikai eredményeket, a szülők a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül, melynek intenzitása nem függ a hallássérülés fokától és típusától. Óvatosság, nehogy túlterhelje a szülőt a kezdeti sok információ. A családok általában nagyon hálásak a szakember segítségéért.
A korai felismerés előnye, hogy a szülők többnyire nagyon kötődnek újszülött, hallássérült gyermekükhöz, nincs szükség arra, hogy megváltozzék a beállítódásuk.
A bűntudat érzése ritka, mivel a bűntudat többnyire abból ered, hogy a szülők sokáig nem voltak a hallásveszteség tudatában.


Korszerű fejlesztő programok:

Szülő-centrikusak, nincs vagy korlátozott a direkt foglalkozás a csecsemőkkel vagy kisgyermekekkel Erős konzultációs jelleg Kihasználja a gyermek spontán, gyakori auditív reakcióit A természetes beszédtanulás adta lehetőségekre épít. Mindenből ugyanazt, csak többet! Nem drága fejlesztő eszközökre van szükség, hanem arra, hogy megmutassuk, hogyan tudja a család úgy élni a mindennapjait, hogy a hallássérült gyermek minél többet profitáljon belőle.


A foglalkozás menete:

Hallókészülék és az elem ellenőrzése Ling- teszt Anya- gyermek interakció Tanácsadás Terapeuta- gyermek interakció Zenehallgatás, mondókázás A terápián igyekszünk a gyerekek életkorának, érdeklődésének, az évszakoknak és az ünnepeknek megfelelő játékokat, történeteket választani, minél színesebbé, változatosabbá tenni a rendelkezésünkre álló, többnyire másfél órát. Az Integrált Fejlesztési Skálák című kiadvány remek támpontot nyújt a gyermekek fejlődésének nyomonkövetésére.


Tevékenységek:

Hangok könyve: egy házilag készített füzet képekkel könnyen kiejthető szavakkal
Hétköznapi cselekvések
Képeskönyvek, melyeknek története jól érthető a szöveg olvasása nélkül is.
Bábozás
Napló: képek a gyermek családjáról, gyakran látogatott helyszínekről, a számára jelentős eseményekről Naptár, melynek segítségével lejegyezhetők a napi események, előre jelezhetők az izgalmasnak ígérkező programok
A hallássérült gyermekek korai fejlesztésének gyakorlata azonban olykor eltér az elmélettől. Mivel a foglalkozások általában a családok otthonában történnek, így sokszor van otthon kisebb testvér, apuka, nagyszülő is. Ez bár olykor megnehezíti a foglalkozás megtartását, a gyermek azonban ebben a családban nő fel, az anyuka is ezzel a nehezített körülménnyel szembesül, a család többi tagjai is részt szeretne venni a gyermek életében. A fejlesztés így életszerűbb, közelebb áll a családok ritmusához, életformájához. A terápiás munka során a legnagyobb hangsúly az anya és esetleg a többi családtag munkájának segítésén van, ezért nagyon fontos, hogy megfigyeljük a játékukat, és tanácsokkal lássuk el őket. Nehéz ezzel pályakezdő, gyermektelen pedagógusként szembesülni. Valamint dolgozik bennünk egy ki nem mondott elvárás is a szülők részéről, miszerint azért vagyunk ott, hogy a gyermeket fejlesszük a rendelkezésükre álló 90 percben.


A korán felismert gyermekek eredményei:

A korán felismert siket és nagyothalló gyermekek eredményei:
Jobb receptív/expresszív nyelv
Nagyobb szókincs
Jobb beszédérthetőség
Jobb személyes-szociális fejlődés
Erősebb anyai kötődés
Kisebb szülői stressz
Jobb beválási esély az iskolában, pályaválasztásban, munkahelyi elhelyezkedésben

A legtöbbet azzal tehetünk a hallássérült gyermekekért, ha nyomon követjük a sorsukat a hallássérülés gyanújától felnőtt korukig, valamint tájékoztatjuk a környezetünkben élő audiológus szakorvosokat, szakasszisztenseket, szülészeti ápolókat a hallássérült gyermekeknek járó fejlesztésekről. Ők, akár egy információs füzet segítségével elindíthatják a szülőket a szakirányú gyógypedagógiai ellátás vagy a HVSZRB irányában.
Így tudjuk megadni ezeknek a gyerekeknek mindazt, ami tőlünk telhető, kihasználva az első években lezajló természetes nyelvtanulási folyamatokat, és segítve őket, hogy a társadalom teljes jogú és értékű tagjaként élhessék az életüket.



 

Elérhetőség: Szeged, Bécsi krt. 38.